Díszrécék

Észak-Amerika keleti részének és az Amerikai Egyesült Államok nyugati területeinek tavain és mocsaraiban fészkelő faj. A telet az USA déli részén tölti. A karibi szigeteken rendszeresen megjelenik a téli időszakban és néhány madár ott is marad költeni. Korábban Észak-Amerika legelterjedtebb vízimadarai közé tartoztak. Az intenzív vadászat és élőhelyeinek átalakítása miatt állományuk jelentősen csökkent. Fogságban könnyen tartható, szaporítása is eredményes. A pár tavasszal március végétől május végéig rakja tojásait, melyeket egy erre a célra kialakított odúban keltenek ki 28 nap alatt. A kiskacsák egy napig maradnak az odúban és utána mindenhová követik az anyjukat. Monogám faj, de előfordul, hogy más récékkel összepárosodik és hibridek jönnek létre, nálam ez a Bahama récével fordult elő. A vadszínű egyedeken kívül még a sárga, a fehér és a nagyon ritka ezüstszínű madarak ismertek.

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. A gácsér és a tojó eltérő színű. A tojó farka hegyes, a gácséré 6–10 centiméteres és tűhegyes. Növényi és állati eredtű táplálékot egyaránt fogyaszt. Fészekalja 6-10 tojás, kotlási ideje 22-23 nap. Magyaroszágon védett, 50.000 Ft eszmei értéke van.

A Karib-térségben, alfajai a Galápagos-szigeteken és Dél Amerikában honosak. A nemek azonos színűek, világosbarna hasán sötét pettyes mintázat látható, sötétbarna sapkával, feltűnő fehér pofával és fehér torokkal. Táplálékát a vízben szedegeti, magvakból, zöld növényi részekből valamint víziállatokból áll. A vízpartokon, a sűrű aljnövényzetbe elrejtve rakja a tojásait. Fészekalja 6-10 tojás a kotlás 25-26 napig tart. Első év végétől, második évben ivarérett. Kedvelt díszmadár.

Afrika déli részein él, északabbra gyakran megtalálható Kelet-Afrikában, a Szaharától délre nyugaton Kelet-Nigerig, északon Líbia és Egyiptom déli részéig fordul elő. Kis termetű, világos szürkésbarna réce, háta valamivel sötétebb, csillogó, rózsaszín csőre részben feketével keretezett. A nemek azonos színűek. A víz felszínéről úszva szedi fel táplálékát, melyek növényi részek, rovarok, kisebb rákok. Néha kisebb mélységbe lebukva is táplálkozik. Az év bármely szakában költhet, tojásai talajmélyedésekbe rakja. A természetes élőhelyén már az első évben ivarérett, fogságban csak a második, harmadik évtől.

Észak-Amerikában és Dél-Amerikában elterjedt, télen melegebb helyekre vonul. Több alfaja is ismert, Argentin, Andesi, Kolumbiai, Északi fahéjréce. A hím madár nászidőszakban fahéj-vörös, nyugalmi időszakban sötétbarna tollazatú, a tojó tollai inkább barnás színűek, márványos mintázattal. Tápláléka növényi részekből, kisebb mennyiségben rákokból, csigákból áll. Az aljnövényzetbe kisebb mélyedébe készíti fészkét, melyet növényi anyagokkal és tollal bélel ki. Fészekalja 5-9 tojásból áll, a költési idő 25-26 nap.

Közép,és Dél-Afrika területein, valamint a környező szigeteken honos réce. Hasonlít a Bahama-récéhez, tollazata sötétebb, feltűnő piros csőrrel. Tápláléka magvak, vízinövények és apró rákok, csigák. 5-12 világosbarna tojást rak, a kotlási idő 25-27 nap. Ivarérettségét csak a második, harmadik évtől éri el.

Ázsiában elterjedt, télen délre vonul, néha előfordul, hogy áttelel. Főbb telelőhelyei Kína, Dél-Kora és Japán vizes, árteres területei. A gácsér mutatós tollazata feltűnő zöld, fekete, barna és fehér fejrajzolattal párosul. Barna melle kiemelkedik testének szürke árnyalatából. Válláról indulva hosszú, hegyes, vörösesbarna-fekete tollak futnak végig a hátán. A tojó, a csörgő réce tojójához hasonlóan neki sem feltűnő a tollazata. Csőre tövében mindkét oldalon fehér folt látható. . Főként növényevő, de rovarokat is fogyaszt. Fészekalja 6-10 sárgásfehér tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik.

India, Indonézia, Mianmar és Kelet-Timor területén honos. Kóborlásai során eljut a Karácsony-szigetre is. Ritka, kis egyedszámú récefaj. Szapaorodási ideje tavasztól nyár végéig, fészekalja 6-10 krém-fehér tojás, kotlási idő 24-26 nap.

Európa, Ázsia és Amerika északi részén elterjedt, télen délre vonul. A Kárpát-medencében rendszeres vendég. Testhossza 45-51 centiméter, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Általában növényevő, de kagylókat és rovarokat is fogyaszt. A tojó a fészket lehetőleg fa vagy bokor alá rakja, főként víz közelébe, fészekalja 7-10 tojásból áll, melyeken 23-25 napig kotlik. Élete második évétől ivarérett. Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft.

Nagyon hasonlít az ezüstrécére, de nagyobb testű madár. Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile és Peru területén honos. Tojásait odúkba vagy talajmélyedésekbe rakja. A kotlási idő 24-25 nap. Második évtől ivarérett.

Ausztrália és Új-Zéland területén honos. Megtalálható minden mocsaras vidékeken, de leginkább nagy zavartan sűr növényzetű édesvizű mocsaraknál. Néha látható nyílt vizeken és néha part mentén. Egy alfaja ismert mely Új-Zélandon él. Csőre kék színű, kifele haladva szélesedő. A hím fejeteteje, háta és farka fekete. Oldala barna színű. Hasa fehér és barna pöttyös. A tojó tollazata egyszerű, fehér és barna pöttyös. A hím lába erős narancssárga, míg a tojóé halványabb. Rovarokkal, rákokkal és különféle növényekkel táplálkozik. Fészekalja 9–11 tojásból áll, melyet csak a tojó költ 25 napon keresztül. Ivarérettsége első év vége, második év.

Természetes élőhelye folyók és tavak mellett van, Argentína és Chile területein. Nagytestű récefaj, a nemek egyformák, nincs különbség köztük. Agresszív madár, nagyon összeférhetetlen főleg költési időben a nála sokkal nagyobb testű madaraknak vagy ludaknak is bátran nekimegy. A fészke talajmélyedésekbe van, tojásait 30-31 nap alatt kelti ki.

Dél-Amerika déli részén, Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek és Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek területein él. Folyótorkolatok, a pampák kis édes- és sós vizű tavainak madara. A vízben fejen állva keresgéli növényi eredetű táplálékát. Az első chilei fütyülőrécéket 1870-ben hozták Európába Dél-Amerikából és hamarosan elkezdtek szaporodni az állatkertekben. Sajnos más récékkel együtt tartva fenn áll a veszélye az összekereszteződésnek, ennél a fajnál ez gyakran előfordul. Szaporodása a második évtől várható, tojásait bokrok alá, vagy más védett helyre rakja. A tojások kelési ideje 24-25 nap.

Banglades, Kambodzsa, India, Indonézia, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnam területén honos. Veszélyeztet faj, tartása csak Cites engedéllyel lehetséges. Párás, sűrű erdők és folyópartok lakója. Tápláléka apró rovarok melyeket a vízben gyűjti össze. hideg teleinket nem jól viseli, téli fűtött helységről gondoskodni kell. A monszun éghajlaton áprilistól szeptemberig tart a tenyészidőszaka. Tojásait odvakba, bokrok alá rakja, melyeket 30-35 nap alatt kelt ki a tojó. Fészekalja 7-13 tojásból áll. Ismert színváltozatai a vadszínen kívül a fehér, a sárga és a fekete.