Afrika java részén megtalálható, a sivatagos vidékek kivételével. A mezőkön leveleket, zöld növényi részeket legel, a szántóföldön is megjelenik, vetőmagokat eszik. Összeférhetetlen, verekedős madár, ezért tartása csak páronként ajánlott. Szaporodási időben a tojó 8-10 tojást rak és 30 nap alatt kelti ki.
Oroszországban, Észak-Amerikában és Grönlandon honos,a Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel. Hasonló hozzá a rendkívül ritka, veszélyeztetett kis lilik, ez utóbbi kisebb termetű, nyaka rövidebb. 5-6 tojásból áll a fészekalja melyen a tojó 28 napig kotlik.
Európában sokfelé költ, azonban elterjedési területe több, egymástól elszigetelt foltból áll, ellenben Ázsiában areája Kínáig összefüggő. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, így Magyarországon is. Fontosabb fészkelőterületei a Hortobágy, a Kis-Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó, valamint a kiterjedtebb halastórendszerek. Nádhajtásokkal és fűfélékkel táplálkoznak, ősszel nagy csapatokban járnak rá a kukoricatarlókra. A fészekalja 5-8 tojásból áll, melyen 27-28 napig költenek, a fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Bár a szomszédos országokban vadászható faj, idehaza nem lőhető.
Grönlandon, Izlandon és a Spitzbergákon költ, télen délre vonul. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Nagyon hasonlít a közeli rokon vetési lúdra. Feje és nyaka sötétebb, mint a vetési lúdé. A fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 Ft.
Észak-Amerika és Szibéria északi részén fészkel, telelni délre vonul eljut akár Mexikóig is. Gyökerekkel, gumókkal, rügyekkel és levelekkel táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A költési időszak június közepétől kezdődik. A fészekalja 4-6 krémszínű, fehéres tojásból áll. A tojó 22-23 napig kotlik, eközben a hím őrködik. A kis ludak nagyon korán, már 40 napos korukban önállóak. Magyarországon nem tartható, védett eszmei értéke 10.000 Ft. Létezik egy kék változata is, mely a természetben is előfordul.
Alaszka nyugati és Szibéria északkeleti részén fészkel, telelni délre vonul. Moszatokkal, kagylókkal és rákokkal táplálkoznak, ezek hiányában füvet is legel. Nagyon szép megjelenésű, szép tollazatú lúd faj. Fogságban sikeresen szaporítható, 3 éves korában éri el az ivarérettséget. Fészkét a talajra rakja, valamilyen bokor vagy fűcsomó közelébe, melyen csak a tojó kotlik 25 napig.
Vadon élő egyedei Oroszországban, Mongóliában, Japánban és Kínában élnek. Kína déli részére, a Jangce völgye és Kanton közötti területre vonul az állomány telelni. Nagy testű lúdfaj, zömök testű, rövid lábú, hosszú nyakú madár. A tojó kisebb mint a gúnár. Szinte kizárólag növényevő. Táplálékai fűfélék és mocsári, vízparti növények. Tojásait májusban rakja le, fészekalja 5-8 krém-fehér tojásból áll. A tojó 28-30 nap alatt kelti fiókát és mindkét szülő vezeti a kislibákat, akár első évben elérheti az ivarérettséget.
Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, a Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel. Jellemző a rövid és magas fej, rövid és vöröses csőrrel. Feje és nyaka sötétszürke, felső része sötétszürke, az alja világosabb. A fészkét a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, a fiókák 25-28 nap alatt kelnek ki. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft.
Nagyon hasonlít a nyári lúdra . A Kárpát-medencében rendszeres telelő madár. Monogám faj, egy életre választ párt magának. A fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 25–30 napig.
Észak-India egyes részein,Mongóliában és Kína északi területein fészkel. Kóborló példányai előfordulnak Európában is. Ivari dimorfizmus nincs, a tojó és a hím egyforma. Feje fehér, tarkóján két jellegzetes fekete csíkkal, csőre és lába narancssárga. Május-júniusban fészkel. A fészekalja 3-6 fehér tojásból áll, melyen 28-30 napig kotlik. Gyakran előfordul, hogy más fajokkal is összeáll és hibrid utódok jönnek létre. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 Ft .
Kistestű lúd faj, mely Kanadától az Amerikai Egyesült Államokon keresztül Mexikóig honos. Szárnyainak a végét kivéve tollainak a színe fehér. Csőre rövid és piros. Növényi anyagokkal táplálkozik, fűféléket legel. Tojásai talajmélyedésekbe rakja, 24 nap alatt kelnek ki a kislibák.
Észak-Ausztráliában és Pápua Új-Guineában mocsarak, tavak lakója. Több ezres tömegekben élnek a számukra kedvező élőhelyeken. A többségben monogám párkapcsolatban költő ludakkal ellentétben az Ujjas lúd kölőtriókban szaporodik. Egy hímhez egy öregebb és egy fiatalabb tojó társul. A ludak a fiókákat egy ideig etetik, ami szintén szokatlan. Valószínűleg az élőhelyen előforduló számos ragadozó miatt alakult ki ez a költési módszer, ami sokkal nagyobb esélyt eredményez a fiókák felnevelésében. A fészekbe 6-12 tojást rak mindkét tojó, a kelési idő 28 nap. Érdekesség még, hogy a kotlás inkább a naptól való védelem, hűtés.
Vándorló madár, költése a Tundrán van, ahol nagyon gyorsan mindössze 110 nap alatt kel kikelteni és felnevelni a fiókáit, hogy a tél beállta előtt még elvonuljanak. Magyarországon fogságban nem tartható, védett eszmei értéke 10.000 Ft.
A legnagyobb alfaja a Kanadai ludak hét nemzetségének. Sokáig kihaltnak hitték ezt a változatot csak 1950-ben találtak egy teljesen zárt, genetikailag ép populációt. A gyors tenyésztői munka eredménye, hogy már egy stabil, életképes néhány száz egyedet számláló Óriás kanadai lúd állomány újra megtalálható. A tenyészetemben DNS vizsgált, 100 % eredeti madarak találhatóak, melyek 2013-ban már költhetnek. Az óriás kanadai lúd eltér a többi fajtától, világítón fehér mellényével, hosszabb nyakával, ha testtömege nem is nagyobb mint az alapfaj súlya. A legfontosabb és legszembetűnőbb különbség a fehér homlokfolt, mely csak ezen a fajon található. Költési idejéről nincsenek még információk, remélem hamarosan megtudom.
A legkisebb Kanadai lúd változat. Testtömege mindössze 1,2-1,5 kilogramm. Kanada az Amerikai Egyesült Államok területén és Mexikóban él. Főleg növényeket eszik, fűfélék legeléséből és kisebb mennyiségben állati eredetű táplálékokból él. Fogságban nehezen szaporítható, természetes élőhelyén stabil állománya költ.
A hét Kanadai lúd alfaj közül még a Dusky vagy sötét kanadai lúd amely faj említésre méltó, sötét-csokoládé színű tettével, karcsú megjelenésével. Nagyon ritkán tenyésztik fogságban, egy igazi különlegesség. Nehezen szaporodik fogságban, csak a legjobb tenyészetekben sikeres a költése.
A kanadai lúd Észak-Amerikában őshonos, Kanada és az Egyesült Államok északi részén költ. A Nagy-tavak környékén hatalmas populációjuk él. A kanadai lúdnak hét alfaja van, ezek méretben és tollazat részleteiben különböznek egymástól. Főleg növényeket fogyaszt, kevés állati eredetű táplálékot is eszik. A pár élete végéig együtt marad, de ha az egyik elpusztul, a másik általában keres magának új ludat. A 25–28 napig tartó kotlás alatt mindketten részt vesznek, de a tojó több időt tölt rajta, mint a hím. Érdekesség, hogy a Tundrán költő madarak kotlási ideje kevesebb 24-26 nap.
Kelet-Grönland tundra-éghajlatú területein költ, telente pedig a Brit-szigeteken, illetve Dánia, Németország, Hollandia, Belgium és Észak-Franciaország partvidékén jelenik meg. A Kárpát-medence területén ritka kóborló. Az apácalúdnak fehér az egész arcrésze, a has világos-, a hát és a szárnyak sötétszürkék. Növényekkel, fű- és és hínárfélékkel táplálkozik. E madárfaj a május-júniusi költési időszakban a tundra sziklái peremén, kolóniákban fészkel. 4-6 szürkés-fehér tojást rak, melyek 24-25 nap elteltével kelnek ki. A kikelő fiókák fészekhagyók, és azonnal követik anyjukat, bármerre is megy. 40–45 nap alatt nőnek fel és válnak önállóvá, de csak 3 évesen érik el az ivarérettséget. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 Ft.
Nyugat-Szibéria viszonylag kis területén költ, csaknem a teljes állomány a Kaszpi-tenger déli felének öbleiben, a Fekete-tengeren, Romániában és Bulgáriában telel. Más lúdfajokkal Európába is eljuthatnak, így Magyarországon is rendszeres téli vendég, ezért hazánkban védett és nem kevesebb mint 500.000 Ft eszmei értéke van, szinte hihetetlen, semmi nem indokolja, hiszen fogságban sikeresen szaporítható, állománya stabil. Kistestű lúd, alig nagyobb mint egy tőkés réce, tollazata feltűnően szép, nyakán vörös csík húzódik. Általában 4–5 tojást rak, a kotlás 25 napig tart.
Hawaii-szigeteken élő endemikus faj, ez azt jelenti, hogy a természetben csak itt él és nem is vándorol. A tojó kisebb mint a hím, de kinézetre hasonlóak. Elsősorban füvekkel, magvakkal és bogyókkal táplálkozik. Mivel ezek víztartalma elég magas, és szabad vízfelületet amúgy sem találna, a fajnak nincs szüksége a táplálék mellett ivóvízre és nagyon keveset lehet vízen úszva látni. Hawaii lúd is életre szóló monogám párkapcsolatban él. Szaporodási időszakban nagyon agresszív, más fajokkal együtt nem lehet tartani. Viszonylag korán már február végén, március elején rakja tojásait, melyek 29 nap alatt kelnek ki.
Pár helyen költ Dél-Ausztráliában, Tasmániában, és a környező szigeteken. 1915-ben betelepítették Új-Zélandra. Összállományát legalább 15 000 madárra becsülik. Teste vaskos és szürke színű, hosszú lábai erősek és sötét rózsaszínűek, csőre sajátságos: rövid, zömök és egy halványzöld viaszhártya teljesen beborítja. A vízbe nem szívesen megy, fürdésre is csak kivételesen, csak a nagy melegekben vállalkozik. Ritkán repül, viszont nagyon jól fut. A fészket a gúnár rakja és utána hívja a párját tojásrakásra. A ludak közül ez a faj lesz legkésőbb ivarérett, 4 éves kora előtt nem szaporodik, és a párok egy életre együtt maradnak. Hazánkban a költési idő, szinte mindig a téli hónapokra esik, a tojó 4-8 tojást rak és 35-37 nap alatt kelti ki őket. Költési időben a párok nagyon agresszívak, más fajtákkal nem tarthatóak együtt.
Dél-Amerikában, Argentínában, Chilében és a Falkland-szigetek területén honos. A tojó feje és háta sötétbarna, mellrésze fehér mintás, hasi része fehér. A hím fehér színű. Növényi részekkel táplálkozik, javarészt füvet legel. Fogságban szaporítása Európában még nem sikerült, a legnehezebben tartható és legdrágább lúdfaj. A természetben stabil állománya van, a tojó a fészekbe 4-6 krém-fehér tojást rak és 30 nap alatt kelti ki a kislibákat.
Az Andok magas hegyeiben, Peruban, Chile északi részén él. Nem vándorol. Fehér testével és fejével éles kontrasztban állnak fekete szárnyai és szintén fekete farka, rózsaszín csőre és vörös lábai. Vízinövényekkel, magvakkal táplálkozik és a felföldi réteken füvet is legel. Agresszív, verekedős madár főleg költési időszakban. A tojó 6-10 tojást rak, 30 nap a kelési idő.
Dél-Amerika, Chile, Argentína, Tűzföld és a Falkland-szigetek partvidékén honos faj. A felnőtt hím szürkésfehér színű, oldalán erőteljes fekete-fehér csíkozás látható, szárnyai és farka feketések, lábai feketék. A tűzföldi változat sötétebb színű, mellkasa is fekete csíkos, ez az alfaj sokkal mutatósabb. Növényi részekkel táplálkozik, javarészt füvet legel. Az 5-7 tejszínű tojáson csak a tojó kotlik, míg a hím a közelben őrködik. A kotlás 30-32 napig tart. Agresszív, összeférhetetlen madár.
Dél-Amerika déli részén, Chile és Argentína területének hegyvidéki részein él. Kistestű, kecses lúdfaj. A tojó és a gúnár szinte teljesen azonos. A felnőtt madarak feje és nyaka hamuszürke színű, testük gesztenyebarna. Hasa fehér és oldalát fekete-fehér csíkozású tollazat borítja. Lába narancssárga, csőre szürkés színű. Fogságban jól tartható, viszont agresszív, verekedős madár. Költési időszakban a tojó 5-7 világosbarna tojást rak és 30 napig kotlik rajta. A fiatal madarak 3 éves korukra vállnak ivaréretté.
Dél-Amerika déli részén, Chile és Tűzföld területén valamint a Falkland-szigeteken, nedves réteken és mezőkön él. Megjelenésében nagyon hasonlít a Szürkefejű lúdhoz, viszont tollazat más barnás árnyalatú, és valamivel kisebb testű. Tápláléka fűfélékből áll, dús legelőket szeret. A tojó 5-8 fényes, világosbarna tojást rak, melyeket 30 nap alatt kelti ki. Ivarérettség 3 éves kor után.
Kizárólag Etiópia területén él, nedves rétek, felföldi tavak és mocsarak madara. növényi táplálékon él. A mezőkön leveleket, zöld növényi részeket legel, de elfogyaszt rovarokat is.Szürkésbarna tollazata van, szárnyán nagy kékes színű szárnyfolttal. Lába és csőre fekete. A hím és tojó egyforma. A tojó 6-8 világosbarna tojást rak és 30-32 nap alatt kelti ki. Agresszív, verekedős madár, a nála sokkal nagyobb ludaknak is bátran nekimegy. Második életévétől ivarérett.
A karibi-térségben fordul elő, nagyobb tavakat és vizes területeket kedvel. Kistestű, szaporodási időben elég agresszív madár. A tojó és hím csaknem teljesen egyforma. Fészkét a földre vagy odvas fákba rakja. A 10-14 tojásból álló fészekalj 30 nap alatt kel ki.
Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területein honos fütyülőlúd.
Tápláléka szinte teljes mértékben vízi növényekből és magvakból áll, ritkán kisebb vízi állatokat is fogyaszt. A nemek közt nincs különbség. Tojásait magas fűbe, talajmélyedésekbe rakja. A fészekalj 5-12 tojás, 30 nap a kotlási idő.
Közép és Dél-Amerika tavainál, folyóinál él. Kistestű, mutatós fütyülőlúd. Tavakban búvárkodva keresi táplálékát, melyek csigák és kisebb gerinctelen állatok. Magvakkal és néha gyümölcsökkel is táplálkozik. A tojó kicsit nagyobb a hímnél, de amúgy teljesen egyformák. Természetes élőhelyén sokszor fákon építi fészkét, melybe 12-15 fehér tojást rak, a költési idő 28 nap. Tartása hazánkban könnyű, viszont a hideg teleket nem viseli jól.
Afrika, India, Közép és Dél-Amerika trópusi területein fordul elő. Többnyire nagyobb vízfelületek, tavak lakója. Tápláléka magvakból, növényi részekből és kisebb gerinctelen állatokból áll. Tartós monogám párkapcsolatban él, kisebb kolóniákban költ. 8-14 tojásból álló fészekalját többnyire a hím költi ki, 28 nap alatt. Ivarérettségét ez első évben eléri. Hideg teleken védett helyet szükséges biztosítani számára.
Ausztrália északi részén és Indonézia területein honos madár. Jellegzetessége a hasi dísztollak, melyek sarló szerűen felállnak. Ivari dimorfizmus nincs nemek egyformák. Tápláléka növényi részek, magvak és ritkán fűfélék melyeket legel. Fészkét a földre rakja, bokrok ágak alá. Mintegy 10-12 tojásból álló fészekalján 30 napi kotlanak.
Ausztráliában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken honos. Nagyobb vízterületek és azok környékén él. Vízben úszva keresi táplálékát, melyek növényi részék és a kedvenc csemegéjét a nád magját. Fészkét a víz közeli bokrok, magas fű közé rakja. Tojásain 28 napig kotlik.
Ázsia melegebb területein Indonéziában és Malajziában honos. A legkisebb füttyülőlúd , a nemek közt nincs eltérés, egyformák. Tápláléka kisebb gerinctelen állatok, magvak, növényi részek és rizsszemek. Nagyobb vízfelületeket kedvel. Szaporodási időben a fészkét a faodúkba vagy ritkán a földre építi. Fészekalja 8-10 tojás, kotlási idő 27-28 nap. Hazánkban télen fagymentes helyet kell biztosítani számára.
Gyakran özvegy fütyülőlúdnak is nevezik. Dél-Afrika és Dél-Amerika lakója, néha kóborló egyedei Európába és Észak-Amerikába is eljutnak. Az egyik legszebb fütyülőlúd, hófehér fejével nagyon szép madár. A nemek közt nincs különbség. Tápláléka magvak, növényi részek és gyümölcsök. Fészkét gyakran fákra, odúkba rakja. Fészekalja 5-12 tojás között változhat, kotlási idő 26-27 nap. Hidegebb teleken sajnos a körmei lefagyhatnak, ez később eredménytelen párzást okozhat.
Helyhez kötött faj, nem vándorol, hazája Dél-Amerika. A két nem színezete azonos, de a gúnár nagyobb. A költési időszakban nagyon agresszív madár, minden más madarat elkerget a környékről. A tojó 6-10 tojást rak, költési ideje 30 nap.
A faj Észak-Afrika száraz vidékei kivételével Afrika majdnem teljes területén előfordul. Mocsári és vízi növényekkel táplálkozik. Poligám szaporodású madárfaj, egy hímre olykor négy tojó is jut. A tojó 6-10 tojást rak le, egyedül költi ki őket, 30-32 nap alatt és többnyire egyedül is neveli fel a fiókákat.